Delfinek az Adrián, Horvátországban: hol lehet meglesni őket? Ha horvátországi nyaralásra indul, akkor könnyen megeshet, hogy az Adria horvát szakaszán delfinekkel találkozzon a tengerben úszva. Cikkünkben összegyűjtöttük azokat a horvátországi helyeket, ahol a legnagyobb eséllyel lehet palackorrú vagy közönséges delfineket látni. A legtöbb delfin a Kvarner-öbölben, a Losinj környéki vizekben él, Veli Lošinjban pedig delfin kutatóközpont működik, és delfin túrát is lehet tenni. Kettő delfinfaj él az Adriai-tengerben, közülük a palackorrú delfinek mára egyre nagyobb számban vannak jelen az Adrián, a közönséges delfinek alacsonyabb számban élnek ma az Adrián, előfordulásuk inkább a dalmáciai partoknál jellemző, északabbra szinte sosem lehet őket látni.
Minden trópusi és mérsékelt övi tengerben élnek delfinek. Számos fajukból kettő, a közönséges delfinek és a közönséges palackorrú delfinek a Földközi-tengerben és az Adriai-tengerben is előfordulnak. Nem élnek helyhez kötve, csapatostul követik a halrajokat, a fő táplálékuk a hering és a szardínia. Vándorló életmódot folytatnak, ott bukkannak fel a legnagyobb eséllyel, ahol sok a hal a vízben. Hideg évszakban a tengerek belső részén vonulnak, nyáron a partok közelébe is kimerészkednek. Mindenképpen érdemes autós utazás előtt költségeket kalkulálni, ebben segít Horvátország autópályadíjak 2020 összefoglalónk.
A közönséges delfinek a tengeri emlősök osztályába tartoznak, nagyjából két méter hosszú állatok, testük áramvonalas, kecsesek, körülbelül 100 kilót nyom egy példányuk. A hímek valamivel nagyobbak és súlyosabbak a nőstényeknél. Hasuk világos, hátuk sötét. A delfinek úszása gyors, elérik a 60 km/óra sebességet is. Farkúszójukkal hajtják magukat, ezzel képesek kiugrani is a vízből és képesek arra is, hogy a víz felszínén ússzanak, miközben fejüket és testüket kiemelik a tengerből. Ilyenkor levegőt vesznek, kopoltyújuk nincsen. Hallásuk kiváló, még a denevéreknél is érzékenyebben hallanak, így képesek egymással nagy távolságból is kommunikálni. 25-30 évig élnek. Viszonylag kevés él belőlük az Adrián, náluk gyakrabban figyelhető meg a közönséges palackorrú delfin.
A közönséges palackorrú delfinek hossza 2-4 méter, színük szürke és jellegzetes palack formájú orruk van. A hímek nagyobbak a nőstényektől, tömegük 150-600 kg közötti. Csapatokban élnek, kb. 15 egyed úszik együtt, így védik egymást az esetleges támadásoktól. Táplálékukat nem rágják meg, egyben nyelik le a kisebb halakat és rákokat. Az emberre nem veszélyesek.
A delfineket nem gyakran támadják meg más állatok, ritkán előfordul - de nem a Földközi tengerben -, hogy gyilkos bálnák (azaz orkák) vagy fehér cápák elejtenek egy-egy példányt. A delfinek legnagyobb ellensége az ember. A tenger szennyezésével és a túlhalászással mi okozzuk a legnagyobb károkat a delfinpopulációban. Elterjedt halászati módszer a víz alatt kifeszített háló, melybe sajnos a delfinek is gyakran belegabalyodnak és elpusztulnak.
Latin-Amerikában Dél-Afrikában és Japánban a delfineket a húsukért is halásszák, melyet nagyon magas áron tudnak értékesíteni a piacon. Ráadásul a klímaváltozás is komolyan veszélyezteti a delfineket, mivel a tengerek és óceánok vízének hőmérsékleti emelkedésével elpusztulnak a planktonok és így éhen halnak azok a halak, amelyek planktonokat esznek és egyben a delfinek táplálékául is szolgálnak.
A múlt század elején viszonylag sok delfin élt még az Adrián, egyáltalán nem számított kuriózumnak, ha egy-egy csapat felbukkant a partok mentén. Az adriai halászat növekedésével azonban a helyzetük megváltozott. Akármennyire is hihetetlennek tűnik, de úgy tartották a halászok, hogy túlságosan sok halat fogyasztanak el az ember által kedvelt fajtákból. Csupán a jobb hozam érdekében évi több száz delfint öltek meg legálisan, hogy az embernek több hal akadjon a hálójába. Így a számuk annyira megfogyatkozott, hogy a '70-es évek végére szinte teljesen el is tűntek a horvát és olasz partokról. Sajnos más vizeken sem kímélték őket. Világszerte válságba kerültek a delfinek és velük együtt tengeri emlős társuk, a bálnák is.
1961-ben megalakult a Természetvédelmi Világalap (WWF) azzal a céllal, hogy megóvja Földünk biológiai sokszínűségét és csökkentse az ember által kifejtett környezetszennyezést. A világalap lelkes aktivistái tüntetéseket szerveztek és felszólaltak többek között az óceánok és tengerek élővilágának megóvásáért is. Tudatosulni kezdett az emberek fejében, mi zajlik a vizekben, milyen visszafordíthatatlan károkat okozunk a bolygónk ökoszisztémájában. 1979-ben megszületett a Bonni Egyezmény a vadon élő vándorló állatfajok védelméről, amely kellő jogi alapot teremtett a delfinek és más tengeri emlősök megóvására. A WWF Tengervédelmi Programja immáron 30 éve tart és közel kétszázezer négyzetkilométernyi óceán és tenger került védelem alá.
A közönséges delfinek inkább Dalmácia partjainál figyelhetők meg
Delfinek az Adrián
1987-ben elindult az Adriai Delfin Projekt (Adriatic Dolphin Project) az Adrián élő delfinpopuláció tanulmányozása és megőrzése céljából. Az ADP székhelye a Kvarner-öbölben Veli Lošinjban működik. A szervezet munkatársai a tudományos munka mellett edukációs tevékenységet is végeznek, melynek keretében delfinmegfigyelő kirándulásokat szerveznek. (Felnőtteknek 350 kuna egy jegy, gyerekeknek 14 éves korig 280 kuna.) A Kvarner-szigetcsoport körül nagyjából 180 egyedből álló populáció él a palackorrú delfinekből, többségüknek saját nevet is adtak az ADP munkatársai, évek óta követik és figyelik mozgásukat, életmódjukat.
Palackorrú delfin
Munkájuk eredményeként a palackorrú delfinek mára egyre nagyobb számban vannak jelen az Adrián. Számuk gyarapodásához az is hozzájárult, hogy a palackorrú delfin a horvát törvények alapján védelem alá került. A közönséges delfinnel együtt felkerültek a Természetvédelmi Világszövetség kihalástól veszélyeztetett fajok Vörös Listájára is. Sajnos a közönséges delfinek alacsonyabb számban élnek ma az Adrián, előfordulásuk inkább a dalmáciai partoknál jellemző, északabbra szinte sosem látni őket.
Szinte minden nagyobb tengerparti városból indulnak delfinmegfigyelő hajótúrák, amire a turisták be tudnak fizetni. Nagyon népszerűek és többnyire sikeresek. Legtöbbjük pénzvisszafizetést ígér arra az esetre, ha nem tűnnének fel a delfinek. A Veli Lošinjban működő tudományos kutatóközpont által szervezett túrák 90%-ban sikeresek volt 2018-ban, ez azt jelenti, hogy 10-ből 9 esetben lehetett delfineket látni a vízben. Nagyon fontos, hogy a megfigyelés közben ne hangoskodjunk, ne csapjunk zajt, mert azzal elijeszthetjük az ugrándozó állatokat. A delfin túra a horvátországi aquaparkok meglátogatása mellett igazi családi program.
Horvátország szállás térkép 2020
Horvátország autópályadíjak 2023: horvát autópálya térkép és autópályadíj kalkulátor 2023
Horvátországi árak 2023: mennyi költőpénz kell Horvátországba 2023-ban?
Bővebben: Horvátországi árak...
Homokos tengerpart Horvátország: ezek a legjobb homokos strandok a horvát tengerparton
Bővebben: Homokos tengerpart...
Horvátország komp árak 2023 - Jadrolinija komp menetrend és térkép 2023
Bővebben: Horvátország komp árak...
Magyarországhoz legközelebbi horvát tengerpart: a leggyorsabban ide juthat el!