Poreč nyaralás és útikalauz: látnivalók, strandok, időjárás, apartman, kemping, hotel és szállás tippek, térkép. Az Isztriai-félsziget egyik leglátogatottabb városa Poreč. A magyar utazók különösen kedvelik, mert a város több, mint egy átlagos horvát tengerparti üdülőhely. Kiváló strandjai mellett idegenforgalmi értékét növeli az UNESCO világörökségi címet viselő ókeresztény bazilikája, a Szent Eufráziusz-bazilika. Az óváros hangulatos utcáit járva gyönyörködhetünk az elmúlt korok építészetében, miközben újabb és újabb rejtett értékek bukkannak fel előttünk. Poreč olyan, mintha két helyen nyaralnánk egyszerre: a város kényelmes strandokkal várja a pihenni vágyó látogatókat, az óvárosa pedig kulturális felfedezni valókat tartogat azok számára, akik vonzódnak a történelem és a művészetek iránt.
Akik pedig a természeti szépségek iránt elfogultak, azok Poreč környékén két kiemelt látványosságot is találnak: az egyik a Lim-fjord mesés öble Vrsartól délre, másik pedig a Baredine-cseppkőbarlang. Mindkettő élvezetes kirándulóhely akár családosok számára is. Cikkünkben ezekről részletesebben is írunk, és bemutatjuk, miért ideális úticél Poreč és környéke.
A város fekvése, megközelítése
Poreč az Isztriai-félsziget nyugati felén fekszik, hosszan elnyúlik a part mentén. Óvárosa kis félszigetre épült, melyre festői a rálátás napnyugatkor. A város déli része a Zelena Laguna, itt találjuk a legszebb partokat és üdülőhelyeket. Poreč viszonylag kicsi település, lakossága nagyjából 7500 fő. A várostól délre húzódik a Limski-csatorna (Limski-kanal), vagy más néven Lim-fjord, amely tulajdonképpen egy festői szépségű öböl és népszerű kirándulóhely. Magyarországról a leggyorsabban autóval vagy busszal juthatunk el a városba.
Autóval: Letenye / Gorican határátkelőtől számítva 357 km távol van Poreč, a menetidő közel 4 óra, egy irányba 144 kuna az autópálya díja. Az út Goricantól vezet Zágráb, Karlovac, Rijeka, Opatija és Pazin városokon keresztül. Aki a nyári csúcsforgalomban indul útnak, javasoljuk, hogy ENC készülékkel szerelkezzen fel, így gyorsan és könnyen tud haladni, nem kell a fizetőkapuknál hosszasan vesztegelni. Az aktuális útdíjakról Horvátország autópályadíjak 2020 cikkünkből is tájékozódhat.
Busszal: A Volánbusz-Flixbusz cégek megállapodása szerint zöld buszok indulnak Budapestről Porečbe nyáron naponta egyszer a Népligetből este 22:00 órakor. A menetidő nagyjából 9 és fél óra, a menetjegy ára egy irányba 13 ezer forint körül alakul. A buszok kényelmesek, jól felszereltek, aki tud buszon aludni, annak ez ideális választás.
Poreč város története
Már a bronzkorban is lakott vidék volt Poreč város és környéke. A mai város helyén álló legkorábbi települést a görögök hozták létre, de akkor még kis halászfalu volt csupán. Az i.e. 2. századra tehető rómaiak térhódításával kezdődött meg Poreč város növekedése, ekkor fontos közigazgatási központ lett. A város mai főutcája ebből az időből származik, a Decumanus és a keresztirányú Cardo utcák tipikusan római séma szerint épültek. A 3. századtól egyre több keresztény vallású lakos élt a városban, de sajnos ők sem kerülhették el Diocletianus császár üldöztetését. A Nyugatrómai Birodalom bukását követően Poreč város a Bizánci Birodalom része lett, ekkor épült az UNESCO világörökségi védelem alatt álló bizánci stílusú, ókeresztény Szent Eufráziusz-bazilika.
A bizánciak hatalma a 6-8. századra tehető, ezt követően az Aquileai Patriarkátus uralta a térséget és tőlük a Velencei Köztársaság hódította el Porečet 1267-ben. A város további fejlődésen ment keresztül, az itt élő kereskedők és kézművesek nagyban hozzájárultak ehhez. A 16. században sorozatos háborúk és járványok gyengítették a térséget, sajnos Poreč sem tudta megőrizni nagyságát, a város lakossága rohamosan csökkent, alig 100 főre zsugorodott, főként a pestis miatt.
A járvány eltűnésével a velencei vezetés dalmáciai, montenegrói és albániai menekültekkel népesítette be a kiüresedett várost, akik az előrenyomuló törökök elől indultak el észak felé. A Velencei Köztársaság bukását követően az osztrákok - és átmenetileg egy rövidebb időre a franciák - vették át a vezetést a térségben. Az Osztrák-Magyar Monarchiában lassan, de fejlődött a város, 1935-ig vasútvonallal kapcsolódott Trieszthez és Piranhoz. A viharos huszadik században Olaszország és Jugoszlávia része lett, jelentős lakosságcserék zajlottak a teljes Isztrián, előbb Mussolini, később Tito elől menekültek az itt élő nemzetiségek. 1991 óta tartozik Poreč Horvátországhoz.
Poreč klímája, időjárása
A város és a térség klímája mérsékelten meleg. A nyár ritkán csapadékos, nem forró, mert az uralkodó szél, a tenger felől érkező misztrál hűtő hatást gyakorol. Júliusban van a legmelegebb, ekkor a levegő nappali átlagos hőmérséklete eléri a 30 °C-ot is. Júniusban és augusztusban ez az érték 26-27 °C, ekkor esik a legkevesebb csapadék. A tengervíz hőmérséklete fokozatosan melegszik, júniusban átlagosan még csak 23 °C, júliusban már 24,5 °C, augusztusban pedig eléri a 25 °C-os értéket.
Szeptember első napjaiban beköszönt az ősz, egyre több csapadékos és borús nap várható, így ez a hónap már kevésbé kedvez a fürdőzni vágyóknak, annak ellenére, hogy a tenger még tartja a meleget és 23,5 °C-os értéket mutat. Az utószezon itt csak azok számára ideális, akik elsősorban nem strand miatt érkeznek a városba, hanem szívesebben kirándulnak a környéken és élvezik a város kulturális látnivalóit.
Látnivalók Poreč városában
Szent Eufráziusz-bazilika: a keresztény vallás elismerése után épült a 6. században ez a háromhajós bazilika, mely a fennmaradt bizánci stílusú építészeti emlékek között az egyik legszebb. (Jelentősebb bizánci építészeti emlék ezen kívül még az isztambuli Hagia Sophia vagy a ravennai San Vitale templom.) A poreči épületegyütteshez tartozik a templom melletti átrium és a nyolcszögletű keresztelőkápolna. Harangtornya későbbi, 16. század végi kiegészítés.
A bizánci építészeti stílusra jellemző mozaikos felületdíszítés a poreči bazilikában is hangsúlyosan jelen van, főként a szentély fölötti falrészeken. Bibliai jeleneteket, szenteket és vértanúkat, valamint florális díszítőmotívumokat láthatunk rajtuk. Középen a trónuson ülő Szűz Máriát figyelhetjük meg kezében a kis Jézussal, legfelül pedig Krisztust láthatjuk az apostolokkal az oldalán. Az egyik legszebb mozaikrészlet Szent Mór isztriai vértanú életének jeleneteit meséli el. Ő egyben a város védőszentje is.
Szent Eufráziusz püspök alakja is látható egy helyen, ő rendelte el a templom építését i.sz. 535-ben. Onnan ismerhetjük fel az alakját, hogy a kezében tartja a templom kicsinyített makettjét. A szentélyben álló díszes, márvány püspöki trónus is figyelemre méltó, 1277-ben készült el az akkori poreči püspök megrendelésére. A templom ma is működik, turisták számára csak megfelelő öltözetben látogatható, nyaranta esténként koncerteket szerveznek benne. Nyári nyitvatartás: júniusban 9-18 óráig, július és augusztus hónapokban 9-21 óráig. A belépőjegy ára felnőtteknek 40 kuna, diákoknak 20 kuna, 5 év alatti gyerekeknek ingyenes.
Marafor tér: az egykori Fórum helyén álló térbe fut bele az óváros római időkből származó Decumanus főutcája. Egykor itt két templom magasodott, melyeket Mars és Neptunus istenek dicsőségére emeltek, mára csak maradványaikat találjuk a téren. A térről nyíló kis utcákon érdemes körülnézni, nagyon hangulatosak, némelyik palota homlokzata a velencei gótika sítulásban készült.
Püspöki palota: az Eufráziusz-bazilikához közel eső püspöki palota a 6. századból való, érdemes ellátogatni és megszemlélni, földszintjén antik és középkori kőtár látogatható.
Helytörténeti Múzeum: A barokk stílusban épült Sincic-palotában kialakított Helytörténeti Múzeum 1884 óta látogatható, közel kétezer kiállítási tárgya szemlélteti a város történetét a bronzkortól a 20. századig bezárólag. Az emeleti szobákban klasszikus barokk szalon hangulat várja a kultúra iránt érdeklődő látogatókat.
Romaneszk ház: a jelenleg kiállítótérként funkcionáló épület a 13. században épült egy tehetősebb család számára. Számos román és gótikus stílusú palota és polgárház épült ebben az időszakban, a történelmi városrészben sétálva nagyon szép homlokzati részleteket figyelhetünk meg. Érdemes elidőzni közöttük.
Ötszögletű torony: a várost egykor határoló védelmi rendszerből mára csupán alig pár torony maradt meg, ezek közül a legnevesebb az Ötszögletű torony, amelyet a város északi részén találjuk. Felső részén a velenceiek jelképét, a szárnyas oroszlánt láthatjuk.
Kirándulások Poreč környékén
A történelmi városmag számos látnivalóin túl érdemes kirándulásokat tenni Poreč környékén is, mert nagyon vonzó természeti látnivalókat tartogat az Isztria nyugati partja. Aki nem szeretne minden egyes nap strandolni, az feltétlenül látogasson el az alábbi attrakciók egyikéhez.
Limski-csatorna: Vrsar településtől délre találjuk a Limski-csatornát, ami tulajdonképpen egy keskeny és hosszú öblöt jelöl. Egykor a Pazincica folyó vájta ki ezt az öblöt, a csatorna felnyúlik egészen Pazin városáig. Több forrás ömlik bele, de javarészt a visszaáramló tengervíz hömpölyög medrében. A csatorna teljes hossza közel negyven kilométer, a part menti öböl 10 km-es szakasza vonzza a turistákat. Érdemes autóval érkezni ide és gyalog bejárni az erdős part menti szakaszait, de biciklivel is haladhatunk, vagy akár csónakot is bérelhetünk. A csatorna vízminősége kiváló, a helyiek osztrigát és kagylót tenyésztenek benne.
Baredine-cseppkőbarlang: Poreč mellett alig nyolc kilométerre északkeletre található Baredine-barlang cseppkőképződményei lélegzetelállító szépségükkel várják a geológiai különlegességekre vágyó látogatókat. 1995 óta látogatható, felnőtteknek a belépő 70 kuna. Nagyjából egy órás sétát lehet tenni a föld mélyén 60 méteres mélységben, öt barlangi termen át vezet az út, aki szemfüles, barlangi gőtével is találkozhat. Érdemes melegen öltözni, a barlangban hűvös van.
A legszebb strandok Poreč városában és környékén
A Poreči riviéra néven illetett 20 km-es partszakasz a Limszki-csatornától húzódik észak felé egészen a Lanterna-félszigetig, Poreč és Vrsar a riviéra középső részén fekszik. Nem véletlenül kedvelik a turisták évtizedek óta az Isztria ezen szakaszát. A partok kavicsosak, sziklásak, a víz ragyogó és tiszta, számtalan üdülőhely, szálló és kemping várja a látogatóit saját medencékkel. Lássuk, mely partokat nem szabad kihagyni.
Zelena Laguna: az útikönyvek többsége ezt a strandot emeli ki, félszigetes-öblös partjával és vadregényes tájjal csábítja magához a környék turistáit. Több hotel, kemping, étterem, büfé érhető el a partról könnyedén.
Brulo strand: Poreč óvárosától 2 km távol találjuk, természetes fenyőerdő határolja, kiváló árnyékot tartva a parton ejtőzni vágyó strandolóknak. Többnyire sziklás és apró kavicsos a partja. Központi részén édesvízzel feltöltött medence található, azoknak a kicsiknek alakították ki, akik még idegenkednek a sós tengervíztől. A parton étterem és kávézó található, tusolóval, WC-vel és öltözővel együtt. Ez a strand kényelmes választás kisgyerekes családok számára is.
Sveti Nicola-sziget strandja: Poreč kikötőjével szemben fekvő kis sziget strandja főként a helyiek körében népszerű. A tenger itt gyorsan mélyül, gyerekeseknek nem ideális választás. A kikötőből 40 kunáért lehet megfordulni, egyszer érdemes megnézni. A sziget keleti felén rövid, homokos partszakaszt is lehet találni.
Pical strand: Poreč északi részén találjuk, a központtól 15 perc alatt gyalog elérhető. Partja lankás és apró kavicsos, játszótér várja a gyerekes családokat. A strandon étterem, tusoló és WC is megtalálható. A városközponttól fejenként 10 kunárt kisvasúttal is eljuthatunk ide. Ha Pical strandnál vagyunk és egy kicsit továbbsétálunk, elérjük a Spadici strandot, ahol nagy füves placc várja a napozni vágyókat.
Poreč szállás térkép
Horvátország autópályadíjak 2023: horvát autópálya térkép és autópályadíj kalkulátor 2023
Horvátországi árak 2023: mennyi költőpénz kell Horvátországba 2023-ban?
Bővebben: Horvátországi árak...
Homokos tengerpart Horvátország: ezek a legjobb homokos strandok a horvát tengerparton
Bővebben: Homokos tengerpart...
Horvátország komp árak 2023 - Jadrolinija komp menetrend és térkép 2023
Bővebben: Horvátország komp árak...
Magyarországhoz legközelebbi horvát tengerpart: a leggyorsabban ide juthat el!