Pula útikalauz és látnivalók: az amfiteátrum, a diadalív, az akvárium, és a legszebb strandok Pula környékén, a Brijuni Nemzeti Park belépő árai. Pula időjárás előrejelezés, szállás, kemping és apartman ajánlatok. Pula, magyar nevén Póla, az Isztriai-félsziget legnépesebb városa, évről évre turisták ezreit vonzza városi attrakcióival. Közülük a leglátogatottabbak a tengerparton álló, monumentális, római kori amfiteátrum, a tenger élővilágát bemutató akvárium és város alatt húzódó Monarchia kori alagútrendszere. Sokan csak egy napra jönnek Pulába valamelyik nevezetessége miatt - többnyire borús időben, amikor éppen nem lehet strandolni az Isztrián.
Pedig a városban és a környékén több napra elegendő látnivaló van. Felhőtlen időben számos strand várja a fürdőzni vágyókat, vagy akár befizethetünk egy szafari túrára is a Brijuni Nemzeti Parkba. Pula kikötőjéből hajóval közvetlenül elérhető a 14 szigetből álló természeti látványosság, Horvátország nyolc nemzeti parkjának egyike. A város látnivalói közül kiemelkednek a római kori emlékek, Pula ugyanis ekkor élte a fénykorát. Cikkünkben körbejárjuk, hogy Pula mi mindent tartogat még, miért érdemes itt hosszabb időre szállást foglalni és alaposabban megismerni a várost és környékét.
Pula fekvése, megközelítése
Pula az Isztriai-félsziget déli csücskénél fekszik, lakossága 58 ezer fő (Isztria teljes lakosságának egynegyede él itt), Horvátország nyolcadik legnépesebb városa. A római időktől kezdve Pula volt az Isztria központja egészen 1991-ig. Innentől fogva az ötezer fős Pazin város lett a közigazgatási központ a térségben. Pulát hét domb határolja, tengerpartja öblös, félszigetes, erősen tagolt, partvonala kanyargós. A város közlekedési hálózata jól fejlett, közúton vagy vonattal könnyen elérhető Magyarországról. Pulának reptere is van, sajnos Magyarországról nem közlekednek repülőjáratok az Isztriára.
Autóval: Letenye / Gorican határátkelőtől 375 km a távolság Puláig, a menetidő 4 és fél óra, 171 kuna autópálya díjat kell megfizetni egy irányba. Aki turnusváltás idején indul útnak és nem tudja kikerülni a nagy, nyári forgalmat, annak javasoljuk az ENC készülék beszerzését, hogy a lehető leggyorsabban és várakozás nélkül tudjon haladni az utakon. Az aktuális horvátországi autópályadíjak megtalálhatók oldalunkon.
Vonattal: a MÁV saját vonatokat indít Budapestről Pulába a nyári szezonban június 21. és augusztus 31 között. Az út nagyjából 14 órás, egyszeri átszállás szükséges Pazin városban. A vasúti kocsikra a retró hangulat jellemző, nem annyira komfortosak, csak a vonatozás szerelmeseinek tudjuk szívből ajánlani. Az árakról és indulási időről itt olvashat bővebben.
Busszal: a Flixbus jóvoltából nyaranta napi egy busz indul Budapestről Pulába. Az út körülbelül 15 ezer forint egy irányba, a menetidő majdnem 11 óra.
Komppal: Pula kikötőjéből számos komp indul menetrend szerint, melyekkel kényelmesen eljuthatunk akár Triesztbe vagy Velencébe is, így akár a horvátországi tartózkodásunkat összeköthetjük egy itáliai látogatással is. Aki belföldi célpontoknál marad, az eljuthat Mali Losinj-szigetre, Silba, Susak, Unije és Zadar városokba.
Pula klímája, időjárása
Pula óvárosa egy védett öbölben fekszik, kétoldalról tengerbe nyúló félszigetek határolják. A város klímája mérsékleten meleg, csapadékos, még a nyári, legszárazabb hónapokban is előfordulnak záporok. A város klímáját befolyásolják a térség uralkodó szelei, a télen csapadékot hozó sirokkó és a hűsítő, nyári misztrál. Pula évi átlagos középhőmérséklete 14,5 °C és évente átlagosan 2300 órát süt itt a nap. (A napfényes dalmát partokon 2600-nál is magasabb ez a szám.) Június elejétől szeptember elejéig tart itt a szezon. Nyár elején a tenger még hűvös, májusban 18-20 °C, júniusban 21-23 °C-ra melegszik fel.
Július és augusztus tekinthető kimondottan strandolásra alkalmas időnek az Isztrián, ilyenkor a tengervíz átlags hőmérséklete eléri a 25 °C-os értéket is. Szeptember elejétől felhősebb és csapadékosabb idő váltja fel a meleg nyári napokat, a tenger lassan elkezd hűlni, 23-21 °C-ra esik vissza a víz átlagos hőmérséklete. Aki szereti a forróságot és a sok napfényt, az júliusban és augusztusban látogasson el Pulába, aki viszont érzékeny a melegre és az enyhébb időt kedveli, az nyugodtan tervezheti nyaralását szeptember elejére. A levegő nappali átlagos hőmérséklete májusban 21 °C, júniusban 26°C, júliusban és augusztusban 28-29°C. (Dalmáciában ez az érték augusztusban Makarskánál a 33 °C-ot is eléri.) Pulában az éjszakákra nem jellemző a forróság, a levegő kellemesen visszahűl, esténként többnyire pulóveres idő van, köszönhetően a lágy szellőknek.
Pula város története
Régészeti leletekből tudjuk, hogy az Isztria már a kőkorszakban is lakott terület volt. Időszámításunk előtt a 2. évezredben illír törzsek, később, i.e. 3. században pedig a rómaiak jelentek meg a vidéken. A rómaiak idején, főként Augustus császár uralkodása alatt nagy fejlődésen ment keresztül a város, akkori nevén Pola. Ebből az időből származik az grandiózus amfiteátrum, az Augustus-templom és több lakóház díszes mozaikja. A 4-5. században barbár népek támadásaival kellett szembenéznie a város lakosságának, a meggyengült Római Birodalom alig tudta védelmezni. 539-751-ig Pula a Bizánci Birodalom része lett, ez idő alatt érkeztek meg az Isztriára az északról dél felé vándorló szláv népek. A bizánciakat a frankok és az egymással harcoló német uralkodók követték, ingatag évszázadok következtek a város történetében.
A 13. században a Velencei Köztársaság seregei sorra foglalták el az Isztriai-félsziget part menti városait, melyek a Genovai Köztársasággal folytatott harcokban stratégiai szerepet játszottak. A félsziget helyzete nem stabilizálódott ekkor sem, pestisjárványok, folyamatos éhínség és harcok jellemezték a velenceik uralmát. Velence 1797-es bukását követően a város osztrák majd francia fennhatóság alá került. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején teljesen perifériára szorult a félsziget és vele együtt Pula is.
Az osztrákok Trisztet fejlesztették, a magyarok Rijekát - ezek a városok voltak a birodalom főbb kikötői. Az első világháború lezárásával a Monarchia felbomlott, Isztriát pedig Olaszország szerezte meg. Mussolini erőszakos olaszosítása eredményeként több tízezer olasz érkezett az Isztriára és ezzel egy időben ugyanennyi horvát menekült el a fasizmus elől.
A félsziget lakossága nagyban kicserélődött, Pula városának népessége is átalakult. A második világháború újabb fordulatot hozott, a vesztes Olaszország elvesztette a félszigetet, az Isztria Jugoszláviához került. A Tito elől menekülő olaszok mindenüket hátrahagyva elindultak Olaszországba, így a lakosság ismét kicserélődött. A mozgalmas 20. század eredményeként Pulában a lakosságnak mára csupán 5%-a olasz nemzetiségű. (Ez a szám az északabbra fekvő Rovinj esetében jóval jelentősebb, 16%-nyi olasz él Rovinjban.)
Pula látnivalói
Amfiteátrum (görögül aréna): az első században emelték a római Colosseum építésével megegyező időben. Latin nevén amfiteátrum, mely tulajdonképpen egy elliptikus rajzú arénát jelent. A pulai amfiteátrum közvetlenül a kikötő mellett, a tengerpartra épült, külső fala 30 méter magas, 72 boltíve épségben megmaradt. Alaprajza ellipszis alakú, hosszabb tengelye 130 méter, a rövidebb 100 méter hosszú. Egykor gladiátorok küzdöttek itt az életükért véres harcot folytatva különféle vadállatokkal vagy éppen egymással. Becslések szerint húszezer fő is elfoglalhatta a helyét a nézőtéren, befogadóképessége óriási. (Összehasonlításképpen: az új budapesti Papp László Sportaréna 12500 fő befogadására képes, vagyis a pulai amfiteátrum majdnem dupla ennyi embert tudott vendégül látni.)
A középkorban lovagi játékokat és vásárokat tartottak benne, sajnos a nézőtér kőüléseit ekkor hordták szét és építőanyagként használták fel lakóépületekhez. Az épület manapság koncerteknek, sportrendezvényeknek és egy filmfesztiválnak is otthont ad. A föld alatti folyosórendszerét ma is bejárhatjuk, kiállítási térként funkcionál. Az aréna belépődíj ellenében látogatható: felnőtteknek 50 kuna, diákoknak 25 kuna, 5 év alatti gyerekeknek ingyenes. Nyáron nyitva reggel 8 és este 22 óra között. (Július 1 és augusztus 31. között meghosszabbított nyitva tartással, 23 óráig várják a látogatókat.) A kivilágított épület éjjel is mesés látványt nyújt.
Augustus-templom: a Fórumon, azaz a város római kori főterén található az Augustus-templom, melyet Augustus római császár tiszteletére emeltek időszámításunk szerint 14-ben. (Augustus császár pontosan a befejezés évében halt meg 76 éves korában. Kiemelkedő jelentőségű római uralkodó volt, aki megszilárdította a birodalmat, uralkodása idején a virágkorát élte a római kultúra, azon kevés császárok egyike, akiről hónapot neveztek el.) A templom fríze gazdagon díszített, felirata Augustus császárt magasztalja.
A rómaiakat követő évszázadokban több funkcióváltáson is átesett az épület: bizánciak idején keresztény templom lett belőle, majd gabonaraktárként hasznosították. 1944-ben bombatalálat érte, ekkor jelentős része elpusztult, melyet utólag helyreállítottak. Ma kőtárként működik, ókori szobortöredékek és bronz szobrokból rendezett kiállítás látható benne. Belépődíj felnőtteknek 10 kuna, diákoknak és gyerekeknek 5 kuna. Nyáron hétköznapokon reggel 9-től este 9-ig látogatható, hétvégén 10-től délután 15 óráig tart nyitva.
Régi városháza: a Fórum másik jelentős épülete, a 13. század végén építették, többszöri átépítésen esett át, így román stílustól a reneszánszig többféle korstílus jegyeit hordozza. Ma polgármesteri hivatalként funkcionál.
Sergius diadalív: a gazdag pulai Sergius család tiszteletére emelték i.e. 27-ben. Külső felülete gazdagon díszített, oszlopfőit korintoszi stílus jellemzi. A diadalív eredetileg része volt egy városfalnak, melyet sajnos a 19. században urbanisztikai szempontok miatt elbontottak. Ma a kapu magában áll, forgalmas bevásárlóutca húzódik mellette.
Herkules-kapu és a Porta Gemina (kettős kapu): a Herkules-kapu két középkori torony között bújuk meg, mely pula legrégebbi római kori emléke az i.e. 1. századból. A kapu boltívén kivehető Herkules feje, aki Pula védőistene volt. A kettős kapu a második századból való, közelében római kori városfalmaradványokat találhatunk.
Dirké büntetése-padlómozaik: a második világháborús bombázások során számos épület elpusztult Pula óvárosában, romjaik alól azonban jól konzerválódott antik, római padlómozaikok kerültek elő. A legnevesebb ilyen mozaik Dirké büntetése címet viseli. A 12 x 6 méteres mozaik központi részében Dirkét láthatjuk, amint éppen egy bikához kötözik. A mitológiai jeleneten túl további dekoratív mezőket szemlélhetünk meg, főként geometrikus díszítésekkel, helyenként hal és madár motívumokkal. A padlómozaik a 3. századból származik, a mai utcaszinthez képest 2 méterrel mélyebben fekszik.
Formosai Szűz Mária-kápolna: a kápolna a 6. században bizánci stílusban épült bencés apátság egyetlen megmaradt része. A kápolnát egykori bizánci mozaikok díszítették, ezeket ma a régészeti múzeumban láthatjuk.
Pulai székesegyház: a székesegyház számos építészeti korstílus nyomait hordozza. Az 5. században kezdték el építeni, majd jóval később, 1242-ben tűzvész sújtotta, ekkor jelentősen átépítették. A 15. században reneszánsz kiegészítéseket kapott, harangtornya a 16. századból való, építéséhez az amfiteátrum nézőterének mészkőlapjait használták fel.
Régészeti Múzeum: A múzeum 1930-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, Isztriáról származó régészeti leleteket láthatunk benne, a gyűjtemény időben a kőkorszaktól a középkorig terjedő szakaszt fedi le. A múzeum mellett szabadtéri szoborparkot és római színház maradványait találjuk.
Történeti és Tengerészeti Múzeum: a város legmagasabb dombján épült velencei erődben kialakított múzeumban Isztria történetét bemutató termeket találunk, illetve katonai uniformisokat, éremgyűjteményt és régi térképeket. Az erődről csodás kilátás nyílik a városra és az öbölre, már ezért megéri ide ellátogatni. Belépődíj felnőtteknek 20 kuna, diákoknak 10 kuna, gyerekeknek pedig 5 kuna.
Pulai alagútrendszer (Zerostrasse): az Osztrák-Magyar Monarchia idején építették a föld alatti alagútrendszert a városlakók védelme érdekében. Hossza nagyjából ötven kilométer, több óvóhelyet és nagyobb termet kapcsol össze. Nem régóta látogatható, sokáig zárva volt a turisták előtt. A lejárata a kettős kapunál található, újabban ezt látogatják a városba érkezők a legszívesebben. 400 méteres szakasza és a központi terme látogatható, a belépőjegy felnőtteknek 20 kuna, diákoknak 10 kuna, 15 év alattiaknak 5 kuna. Nyáron is hűvös van az alagútban, nagyjából 18 °C-os a levegő.
Akvárium: a monarchia korában épült Verudela-erődben kialakított grandiózus akvárium a Pulában nyaraló gyerekek kedvenc látványossága. A látogatók az Adriai-tenger élővilágába nyerhetnek betekintést, olyan állatokat és növényeket lehet itt látni, amelyekkel a strandon biztosan nem találkozhatunk. Közel 200 fajta állatot lehet szemügyre venni, különféle cápákat, medúzákat, tengeri teknősöket és még sok mást. Az akvárium a Veredula-félszigeten van, 3 kilométer távolságra Pula belvárosától. A belépőjegy felnőtteknek 100 kuna, 7-17 éves kor közöttieknek 70 kuna, 3-7 éveseknek 50 kuna.
Brijuni Nemzeti Park: Pula kikötőjéből szervezett túrahajók indulnak a Brijuni-szigetekre. Horvátország nyolc nemzeti parkja közül a Brioni-szigetcsoport 1983 óta élvezi a nemzeti park címet. Korábban Tito nyaralóhelye volt, átlag emberek nem látogathatták, csak politikailag kiváltságos személyek élvezhették a szigetek nyugalmát. A szigeten szafari park látogatható, zebrák, antilopok és más afrikai állatok élnek szabadon. A park csak szervezetten látogatható.
Pula mellett található a sokak számára ismeretlen Kék-barlang, mely gyönyörű színeivel elvarázsolja a látogatókat. A Galebianna barlang elérhetőségét az alábbi posztunkban tettük közzé.
A legszebb strandok Pula városban
Ambrela strand, Verudela, Pula: a helyiek szerint Pula legszebb strandja, partja apró kavicsos, lankás, teljes mértékig gyerekbarát választás. A Verudela-félszigeten található, a városközponttól a 2-es busszal lehet ide eljutni. A víz kristálytiszta és ragyogó kék, a parton fák árnyékában lehet ejtőzni. Öltözőkabin, tusoló, büfé és étterem is megtalálható itt, aki szeretne, bérelhet napágyat és napernyőt is, a gyerekek örömére vízibiciklit is lehet kölcsönözni. Az Ambrela strand közvetlen szomszédságában két másik strand is található, a Brioni és a Saccorgiana strand. Mindkettő lankás, gyerekbarát alternatíva egy kellemes fürdőzésre.
Felsen strand: Pula óvárosától pár kilométerre délre található festői szépségű Felsen strand, mely sziklás és barlangos partjáról híres. Kisgyerekes családoknak nem ajánlott, nehezen lehet a partról bejutni a vízbe. Vízi cipő vagy szandál használata elengedhetetlen. Fiataloknak ajánlott, akik szeretnek magasról a tengerbe ugrálni.
Valovine strand: szintén sziklás strand, kissé szeles, de a nyári hőségben ez a hely frissítő választás. Pula központjából busszal vagy autóval lehet ide eljutni, a parton egy kis büfé szolgál frissítőkkel.
Crazy Beach, Pula: Pula óvárosától északra fekszik, partja kavicsos és lankás, gyerekbarát választás. A partja széles, bőven van hely a törölközőket kiteríteni, sajnos kevés természetes árnyék található, így napernyőt érdemes vinni vagy bérelni.
Vile strand, Stinjan: Pulától északra fekvő Stinjan település strandja arról híres, hogy egy kis függőhíd köti össze két szikláját. Ideális gyerekes családoknak, időseknek.
Pula szállás térkép
Horvátország autópályadíjak 2023: horvát autópálya térkép és autópályadíj kalkulátor 2023
Horvátországi árak 2023: mennyi költőpénz kell Horvátországba 2023-ban?
Bővebben: Horvátországi árak...
Homokos tengerpart Horvátország: ezek a legjobb homokos strandok a horvát tengerparton
Bővebben: Homokos tengerpart...
Horvátország komp árak 2023 - Jadrolinija komp menetrend és térkép 2023
Bővebben: Horvátország komp árak...
Magyarországhoz legközelebbi horvát tengerpart: a leggyorsabban ide juthat el!