Cápát már láttak Horvátországban is, hiszen az Adriai-tenger partjai mentén a cápa-észlelések viszonylag rendszeresek, de a cápatámadás nagyon ritka. Melyik tengerben nincs cápa? Ez a kérdés sokakat foglalkoztat 2020-ban is, és szerencsére a megnyugtató válasz az, hogy az Adriai-tenger szlovéniai, horvátországi, olaszországi és montenegrói szakaszán is rendkívül ritka vendég a nagy fehér cápa, a cápatámadások pedig szerencsére a Földközi-tenger más részein is kivételesnek számítanak. A horvát szakemberek ettől függetlenül minden évben óvatosságra intenek, hiszen veszélyes cápafajok bármikor megjelenhetnek a horvát Adrián is, ennek oka, hogy a klímaváltozás miatt az Adriai-tenger vize is melegebb, a nagy fehér cápák pedig élelem után kutatva északabbra is úszhatnak a Vörös-tenger irányából.
Van cápa az Adriai-tengerben? Sokan nem is tudják, de több, mint 25-féle cápafaj él az Adriai-tengerben, azonban ezek többsége a fürdőzőkre teljességgel ártalmatlan. A legutolsó végzetes cápatámadás a horvát Adria partjánál 1974-ben volt, a huszadik században pedig csak öt hasonló esetről tudunk. A legutóbbi cápatámadás 2008-ban történt Horvátország tengerparjtánál: Vis-szigetnél egy szlovén búvár szenvedett súlyos sérüléseket, de szerencsére túlélte az esetet. Régen a nagy fehér cápa is gyakran előfordult az Adriai-tenger vizében, azonban napjainkban már a túlhalászás miatt alig fordul elő ebben a térségben. Kijelenthető, hogy turistaként nagyon kevés az esély arra, hogy cápával kerüljünk nem várt kellemetlen szituációba az Adriai-tenger vagy a Földközi-tenger bármely strandján.
Aki járt már Horvátország valamelyik strandján, az tudja, hogy a tenger élővilága gazdag, de sajnos olyan élőlényeket is rejt, amelyeket legszívesebben mindenki elkerülne. A leginkább közutálatnak örvendő élőlények a tengerisünök és a medúzák. Jelenlétüket már többé-kevésbé ugyan megszoktuk, tudunk védekezni ellenük, mégis évente sok fürdőző életét keserítik meg. Egy óvatlan lépés is elég a vízben, és a lábunkból máris szedegethetjük a tüskéket. Vagy éppen egy medúza puszta látványa is annyira ijesztő tud lenni, hogy menekülünk kifelé a vízből. Még akkor is, ha az adott példány egyáltalán nem veszélyes az emberre - bőven elég, hogy iszonyúan csúnya.
Ráadásul sokakban felmerül az a kérdés is, hogy élnek-e cápák az Adriai-tengerben, vajon veszélyben vagyunk-e vízben. Hiszen a több tíz méter mély tenger alsóbb rétegeit sosem láthatjuk, ki tudja, milyen állatok úszkálnak alattunk, miközben mi a vízréteg felső 1-2 méterében önfeledten élvezzük a strandolást. Cikkünkben a cápákról írunk most, sorra vesszük a legfontosabb tudnivalókat és remélhetőleg megnyugtató válasszal tudunk szolgálni az Adria szerelmeseinek.
Néhány adat az Adriai-tengerről
Az Adriai-tenger része a Földközi-tengernek, a Balkán-félsziget és a Itália partjai között fekszik. Több mint 1300 szigete van, főként Horvátország partjainál, az Otrantói-szoros köti össze a délebbre fekvő Jón-tengerrel. Sótartalma 38 ezrelék körüli, ami annyit jelent, hogy 1 liter tengervízben 38 gramm só van. (Ennél alacsonyabb az érték a Pó deltájánál, ahol az édesvízzel elegyedő tenger kevésbé sós.) Már az ókorban is hajózták, az Adria elválaszthatatlanul része az itt élő emberek múltjának, jelenének és jövőjének, a halászat, a hajózás, a kereskedelem, az idegenforgalom révén.
A tenger átlagos vízmélysége 50-1200 méter közötti. Élővilág rendkívül gazdag. Az Adria biológiai sokszínűségét kutató horvát adatokból kiderül, hogy a tenger élővilágát több mint 7000 fajta növény és állat alkotja. Horvátország partjainál a legtisztább a víz az egész Adrián, emiatt több növény és állatfaj csak itt figyelhető meg. Ilyenek például a barátfóka vagy a palackorrú delfin, amit szinte csak elvétve látni a szennyezettebb olasz partoknál.
Cápa a vízben!
A halak széles rendszertani osztályába tartoznak a cápák is, melyek közül majdnem harminc cápafajta fordul elő és éli világát az Adriai-tengerben. Közülük a kispettyes macskacápa, a nagy macskacápa és a csillagos cápa egyedek nagyjából 1 méter nagyságúak és főként kagylókkal, kisebb halakkal, puhatestűekkel és rákokkal táplálkoznak - emberre egyáltalán nem veszélyesek. Sőt, inkább mi, emberek vagy rájuk veszélyesek, mivel húsuk miatt sok példányuk végzi halpiacokon.
A közepes méretű heringcápa általában 2,5 méter hosszú, a nyílt vizeken úszva kisebb halakkal, rákokkal táplálkozik, a partoknál ritkán jelenik meg. A kék cápa és a röviduszonyú makócápa aktív ragadozóknak számítanak, méreteik 2-5 méter körül alakulnak, sajnos az emberre is veszélyesek lehetnek. Szerencsénkre inkább a hűvösebb vizeket kedvelik, a 15 °C körüli vízrétegben érzik jól magukat, így többnyire elkerülik a nyári szezonban 22-25 °C-ra melegedett parti vizeket.
A hosszúkás orráról jól beazonosítható 2-5 méteres nagyságú kardhal is előfordul az Adriában, általában párban úsznak az egyedei, a 18-22 °C-os vizben érzik jól magukat. Ránk nem veszélyesek, ellenben az ízletes húsuk miatt a kardhal is kedvelt fogásnak számít az emberek körében. Az óriáscápa akár 10 métert is eléri, így ő a legnagyobb cápa az Adriai tengerben. Ám annál kisebb élőlényeket fogyaszt. Úszás közben nyitott szájjal várja, hogy a vízben található planktonok ezreivel jóllakjon. Emberre ez a fajta sem jelent veszélyt, annak ellenére, hogy méretei alapján akár egészben is le tudna minket nyelni. A felsorolt cápák többsége felkerült a Természetvédelmi Világszövetség kihalással fenyegetett állatok számára fenntartott vörös listájára, mert túlhalászások eredményeként az utóbbi években megfogyatkozott a számuk.
A muréna sem a szépségéről híres
A cápák mellett még egy visszataszító állat honos az Adriában, a közönséges muréna, amelyről érdemes pár dolgot tudni, ugyanis az emberre is veszélyes lehet. Főleg a búvárok tudják jól, hogy ha merüléskor szembetalálják magukat egy murénával, miként lehet elkerülni a támadását. A közönséges muréna körülbelül 1 méter hosszú, nyálkás bőre barnás színű, mérgező váladékot termel, fogai befelé döntöttek. Köves-sziklás partszakaszokat kedveli, ahol menedéket talál, rejtőzködő és területét védelmező életmódot folytat. Rákokat, halakat fogyaszt, szemei kifejletlenek, nem lát velük jól. Gyakori, hogy a merülő búvárokat zsákmánynak nézi és akkor támad. Nem szabad megzavarni, várni kell, míg magától továbbúszik. Húsa miatt ezt az állatot is túlhalászás fenyegeti.
Cápatámadások az Adrián
Az elmúlt százötven évből közel tíz halálos cápatámadásról számoltak be a híradások, melyek az Adriai-tenger partjánál történtek és a gyanútlanul fürdőző turistákat érintették. Ezek az úgynevezett nem provokált támadások. Ez olyan alacsony szám, hogy valódi veszélyről nem beszélhetünk. (Villámcsapás következtében is több halálos áldozattal lehet számolni ilyen időtávlatban nézve az adott területre.) Tudósok becslése szerint 1 a tizenegymillióhoz az esélye annak, hogy cápatámadás áldozatává váljunk. 1955-ben egy német turista esett áldozatul egy támadásnak, majd Opatija partjánál 1971-ben egy lengyel férfi, aki a parttól nyolcvan méterre úszott be a tengerre.
A legutóbbi támadás 1974-ben történt, Split és Makarska között fekvő Omisnál fürdőző német turistát támadott meg egy fehér cápa. A fehér cápa nem honos az Adriai-tengerben, feltehetően az Otrantói-szorosnál úszott fel a Jón-tengerből. Az 5-7 méter közötti hosszúságú állat ellen nem sok esély van, rendkívül agresszív és támadó, érzékszervei kifinomultak, harapása nagyon erős. Életmódjára jellemző, hogy többnyire egyedül, felső vízrétegben úszik zsákmányra vadászva, főként nagyobb testű halakra.
Cápatámadások a világ más tájain
A 2018-as évre tekintve a világszerte regisztrált cápatámadások 25 százalákos csökkenést mutatnak a korábbi évekhez képest. A legtöbb támadás Amerika és Ausztrália partjaira jellemző. Az USA vezet, 32 támadásból egy végződött halálos kimenetellel. (2017-ben 53 támadást regisztráltak ugyanitt.) Főként Florida a legfrekventáltabb. Ausztráliában 20 támadásról tudunk a tavalyi évből, szerencsére ebből is csak egy volt halálos. További támadásokat regisztráltak Egyiptomban, Brazíliában, Bahamákon, Costa Ricán, Galapagos-szigeteken, Új-Zélandon és Tájföldön.
A tudósok csak találgatni tudnak, miért volt tavaly kevesebb támadás a korábbi évekhez képest. Két feltevés van: vagy tudatosabbak és elővigyázatosabbak vagyunk évről-évre amellett, hogy a parti támadásokat elhárító figyelő rendszer kiépítettsége is egyre jobb, vagy pedig drasztikusan fogyatkozik a tengerben élő cápapopuláció száma. Remélhetőleg az előbbi áll fenn.
Leggyakoribb végzetes állattámadások
Akármilyen félelmetesek is legyenek a cápák, fontos hangsúlyozni, hogy az emberre sokkal kevésbé jelentenek valós veszélyt, mint más állatok. Például a moszkítók terjesztette maláriában évente körülbelül egy millió ember hal meg. Ehhez képest a tavalyi 9 halálos cápatámadás az egész világot tekintve értelmezhetetlenül alacsony szám. Lássuk a további példákat: kígyómarásban kb. ötvenezren halnak meg évente, kutyatámadásban pedig sajnos huszonötezren.
Skorpiók évi kb. 3000 halálos marásért felelősek, az elefántok nagyjából 500 embert taposnak agyon. Zárásként egy utolsó adat, ami a tengerek élővilágához kapcsolódó szám: a vizekben élő halálos csípésű medúzák évente kb. 40 ember haláláért felelnek. Mindezek ismeretében szívből merjük ajánlani az Adriai-tengert minden fürdőzni vágyó turistának, a közel 30 cápafajtájával együtt. Kellemes, békés fürdőzést kívánunk.
Horvátország szállás térkép 2019
Horvátország autópályadíjak 2023: horvát autópálya térkép és autópályadíj kalkulátor 2023
Adriai-tenger hőmérséklete Horvátország partjainál 2023: aktuális tengervíz hőmérséklet adatok
Homokos tengerpart Horvátország: ezek a legjobb homokos strandok a horvát tengerparton
Bővebben: Homokos tengerpart...
Fehér homokos tengerpart Horvátországban hol található?
Magyarországhoz legközelebbi horvát tengerpart: a leggyorsabban ide juthat el!